Változás, megújulás az iskolában - konferenciakötet

Bevezető: Czike Bernadett (Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense; a Főiskola Alternatív Pedagógiák Központjának vezetője)
A Változás, megújulás konferencia előzményei Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Alternatív Pedagógiák Módszertani Központja és a Szabad Iskolákért Alapítvány 2020. október 10-én rendezte meg országos konferenciáját, melyet a történelminek tűnő egészségügyi válsághelyzetben online formában lehetett lebonyolítani. Érdekes és izgalmas, hogy szervező és szakmai koordinátor kollégáimmal, Tallér Júliával és Kerékgyártó Judittal miért pont a „Változás, megújulás” címet adtuk ennek az ünnepi konferenciának, már 2019 őszén. Mintha előre megéreztük volna, hogy történik egy óriási nagy változás. Szeretnénk, ha ez a változás megújulásra is késztetne mindenkit. Ugyanakkor – a rugalmas alkalmazkodás jegyében – mi is igyekeztünk az eredeti programon szükség szerint változtatni. 2020. május 30.-án kezdődött online a konferencia, itt két előadást lehetett meghallgatni. 
 
Az egyik Horn György, az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) pedagógiai vezetőnek az előadása, melynek címe „Csak a változás állandó”. Arról beszélt, hogy az AKG hogyan alkalmazkodott a kihívásokhoz az elmúlt több mint 30 évben. Ez volt az első, máig működő alternatív iskola 1988-ban. Azért esett rájuk a választás, mert az AKG az alternatív intézmények között is tipikusan az az iskola, amelyik mindig nagyon fogékony volt arra, hogy elemezze és végiggondolja, hogy mi az, ami működik az iskolában, mi az, ami nem működik, és arra reflektálva változtasson is rajta. A másik Séllei Beatrix előadása, aki a Műszaki Egyetemen tanít pszichológiát és a változás pszichológiája a szakterülete. Előadásának címe: „Hogyan változunk, hogyan változzunk?”. Ő arról beszélt, hogy milyen nehézségek adódnak ezen a területen. Miért nem változtatunk sokszor, akkor sem, ha évtizedekig valami rosszul működik, miért nem merjük meglépni azt, hogy változtassunk. Mik azok a tényezők, melyek akadályozzák ezt a lépést, ezt a pillanatot, és mi történik akkor, amikor mégis 8 meglépjük, mégis változtatunk magunk körül valamin, vagy a saját életünkben, vagy a környezetünkben. 
 
Október 10.-én délelőtt, a konferencia mintegy második felvonásaként egy digitális oktatási fórumot tartottunk online. Ezután három szekció következett, amelyeken a régebben és most frissen alapított alternatív iskolák képviselői vettek részt. Az utolsó szekció a pedagógusképzés új útjairól szólt. Van-e annak realitása, hogy az alternatív gondolkodásmód bekerüljön az állami iskolák szélesebb körébe és a pedagógus alapképzésbe is? Igen, van! A pedagógiai munkámat arra tettem föl, és azt tartom a legfontosabbnak, hogy ezek a dolgok bekerüljenek a normál iskolába, pedagógiába. A humánspecifikus motívumok minden emberre jellemző sajátosságok. Az erről szóló esszém is azért született, mert hiszek abban, hogy ha ezeket az alapszükségleteket végig vesszük, akkor könnyen beláthatjuk, hogy ezeknek a fejlesztése, gondozása NEM alternatív iskolai feladat. 

Ezek éppen a „normál” gyerekek és „normál” felnőttek szükségletei, és ezért a „normál” iskolában is kötelező a figyelembevételük és fejlesztésük.